MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYE

Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere szerint 1956 nélkül talán a prágai 1968, a lengyelországi 1983, valamint a rendszerváltást hozó 1989 sem következett volna be. Szász Jenőt, mint Székelyudvarhely volt polgármesterét is üdvözölte, aki Pázmány Péter volt dunaszerdahelyi polgármesterrel írta alá a két város közötti testvértelepülési szerződést.

Balogh Csaba, Magyarország szlovákiai nagykövete annak a meggyőződésének adott hangot, hogy magyar-szlovák megbékélés nélkül elképzelhetetlen a térség fejlődése, ahogyan a magyarság erősödése nélkül sem.

Fazekas László püspök a hit erejére hívta fel a figyelmet, mely képes győzni a látszólag nagyobb erők felett. A felelősség és a hűség, a hit az amire építeni lehet egy nemzetet – mondta „Ezek tesznek minket méltóvá eleink hagyatékához” – tette hozzá.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője hangsúlyozta, csak közös magyar ügy létezhet. A 21. század különleges kihívást tartogat a Kárpát-medencei magyarok számára. A lehulló határok mellett meg kell teremteni a nemzet integrációját.

Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke beszédében rámutatott, hogy az 1956-os forradalom a huszadik század magyarságának egyik nagy rehabilitációja volt.  A háborúk után a történelmet a győztesek írták, aki szerint, mi nemcsak vesztesek, hanem bűnösök is lettünk.  A szabadság iránti vágy és az ebbe vetett hit megmutatkozása után újra jó volt magyarnak lenni és újra emelt fővel járhatott a magyar szerte a világon. „Sokan mondják, hogy ez a forradalom sem sikerült, sőt, Mátyás király óta nem is nyertünk háborút.  Ez lehet, hogy így van, de békét nyertünk minden forradalom után. Bár a zsarnokságot nem sikerült eltörölni, a zsarnokok arra kényszerültek, hogy változtassanak eszközeiken. Így volt ez 1956, 1848-49, de még a Rákóczi-szabadságharc után is.  A békét mindig a magyarok nyerték. A mai helyzetünk nem jó, hiszen Szlovákiában több mint százezerrel vagyunk kevesebben, mint húsz évvel ezelőtt.  Ugyanakkor vannak olyan célkitűzéseink, melyek erőt adhatnak számunkra, kivitelezhetőek., morálisan felülhelyezkednek minden elnyomásnál.  Azért szólnak őszintén, mert a megmaradásunkról szólnak. A békét újra meg kell nyernünk. Az 1989 után kialakult rendszerben is van lehetőség új alrendszereket létrehozni. 

Erdélyben komoly menetelése lesz az ott élő magyarságnak az autonómiatörekvéseikért, az egységes Erdélyért, az önálló önkormányzati rendszerért. Ezt nem csak szimpátiával kell követnünk, hanem csatlakoznunk kell mindahhoz, ami megmaradásunkat szolgálja.  Lehet elméleteket gyártani arról, hogy tudunk-e zászlót készíteni magunknak, himnuszt gyártani. Élünk egy országban, melyet tiszteletben tartunk, ám ha ki tudjuk vívni megmaradásunk alapintézményét, a közösségi önkormányzatiság intézményét, annak már lehet zászlója, himnusza. Az már felsorakozhatna a meglévő himnusz és zászlók alá, a meglévő állami szimbólumok mellé, mert megjeleníti azt a közösségi akaratot intézményi keretben, mely megmaradásunkat biztosítja. Ha tétlenül nézzük az eseményeket, elsodor bennünket a történelem – ezt mutatják a számadatok.  Bízom abban, hogy az itt élő magyarságnak megvan az ereje ahhoz, hogy békés eszközökkel, erőt merítve az erdélyiekkel, kimondja, hogy nekünk is intézményi megmaradási keretekre van szükségünk itt Szlovákiában, ahhoz, hogy 20 év múlva, hogy nem fogy tovább a magyar, hanem gyarapszik” – mondta az MKP elnöke.

A műsort színvonalas kultúrműsorral ötvözte a a Both Miklós Folkside, Ferenczi György, Szokolay Dongó Balázs, a Kicsi Hang, Kubinyi Júlia és Korpás Éva közreműködésével. Ma Kassán folytatódik a műsor, a Felvidékről Duray Miklós politikus-közíró, egyetemi tanár lesz az ünnepi szónok.

FELVIDÉK.ma