| Hírek : 508 éve vette kezdetét a rákosmezei országgyűlés |
508 éve vette kezdetét a rákosmezei országgyűlés
2013.10.13. 11:23
Bár a középkor folyamán az ország számos pontján tartottak országgyűlést, a Pesttől keletre, a Rákos-patak mentén elterülő Rákosmező vált a magyar diéta szinonimájává. A köznemesség a Jagelló-kor kezdetén vette fel azt a szokást, hogy Rákosmezőn üt tábort. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után itt hallgatták meg a magyar trónért jelentkezők követeit. A helykiválasztásban azon jogigény fejeződött ki, hogy a köznemesség személyesen is jelen lehessen az országos döntéseknél, amihez hatalmas térség kellett. A főurak és a főpapok nem követték a példát; ők a budai palotában üléseztek, s követek útján érintkeztek a rákosmezeiekkel. A Szapolyai János vezette köznemesség már az 1505. évi februári országgyűlésen szóba hozta a királyválasztást. 1505 október 13-án a nemesség nagy tömegben gyűlt össze Rákos mezejére. Az itt kelt határozatban jelent meg az idegenkirály-ellenesség. A magyar nemesek szerint a külhoni dinasztiák nem ismerik a szittya nép nyelvét, szokásait, és idegen érdekeket képviselnek. Kimondták azt, hogy II. Ulászló halála után nem fogadnak el idegen családból való uralkodót.
A rákosi végzésnek gyakorlati jelentősége nem volt, mivel a következő évben, 1506-ban megszületett Ulászló fiúörököse, Lajos, akit már kétéves korában, 1508-ban királlyá koronáztak. I. Miksa német-római császár azonban soha nem mondott le a Habsburgok 1491. évi szerződésben biztosított örökösödési jogáról.
1515 nyarán Miksa unokái és II. Ulászló gyermekei között házassági szerződés született, mely azt jelentette, hogy Magyarországon a Habsburgok befolyása, utódlása érvényesül, ha az uralkodó utód nélkül hal meg.
A Habsburg és a Jagelló ház A két ház megállapodása hatálytalanította a rákosi végzést.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
